Nagykörű

A hétvégén meghívást kaptam Nagykörűbe, hogy élvezzem a meggy és a cseresznye szedés örömeit. Barátnőmmel mentünk és be kell vallani, mi csak hobbi szedők voltunk. Választhattunk egykét fát és kedvünkre szedhettük. Inkább szedés közben beszélgettünk, akit tudtunk kipletykáltunk. A képekből is látható, hogy a nap igazán kitett magáért és iszonyatosan sütött. Úgyhogy mi 11 óra magasságában feladtuk és csak ettük a gyümölcsöket.

Imre köszönjük a meghívást, nagyon jól éreztük magunkat.

Sőt annyira sikeres volt, hogy Zsuzsi kolléganőmmel vasárnap visszatérek egy újabb beszélgetésre :).

A fotók telefonnal készültek, a férjem szerint iszonyat rosszak a beállítások.....és szembe süt a nap.

ÉM-24

Lóki Csárda - Marcali határában.

Mikor Marcaliban vagyunk és ott tartunk megbeszélést, csak és kizárólag a Lóki Csárdában megyünk enni. Mármint a kollégáim, mivel én eddig az évek során valahogy mindig lemaradtam erről. Évek óta hallgatom, hogy itt milyen isteni és finom és fantasztikus, sőt fenomenális a desszert. Most úgy alakult, hogy én is jöttem, láttam, ettem és véleményeztem. :)

Sajnos ISMÉT csak a telefonommal tudtam fényképezni. (Be kell vallani, hogy az én kis gépemet az unokahúgomnak adtam, mivel nekünk itt a nagy gép gondoltam. Ő meg végzős főiskolás és rengeteg élményt kell megörökítenie nyugdíjas korára. Természetesen a másikat soha nem viszem magammal, mert féltem). Csináltam egypár benti képet, hogy látható legyen, a népies berendezés. Parasztos hangulat nagyon megkapó. A falakon régi mezőgazdasági eszközök, régi zeneszerszámok vannak felakasztva, néhol egy - egy kitömött madár is álldogál.

A kiszolgálás általános se nem rossz, se nem kiváló.

Legényfogó levest ettünk, mivel Dalma kolléganőm szerint finom. Igaza volt, én aki a gombát nem igazán sorolom a kedvenc ételeim közzé, mégis kétszer szedtem.

A főétel az elronthatatlan vegyes tál volt, amelyről mindenki tudott enni, aki a zsírosabb ételeket (csülök), aki a könnyebb húsokat (töltött csirkemellek, rántott csirkemellek, stb.) szereti. A tál nemcsak ízletes volt és kiadós, hanem nagyon látványos is. Sajnos annyira ámuldoztam, hogy teljesen elfelejtettem fényképezni.
Ezután jött a desszert. Jégkrémmel töltött palacsinta, nyakonötnve erdeigyümölccsel és nulla díszítéssel.

Sajnos az öntetbe fahéjat raktak, amivel pikánssá tették és emiatt én nem ettem meg szószt. (nem, nem vagyok válogatós, régen nagyon szerettem ezt az illatos fűszert, de sajnos az évek során allergiás lettem rá és már az illatától és rosszul vagyok). Viszont az ötlet igazán megkapó és egyszerű. Palacsintába de lux jégkrémet raknak (vienetta) és kesernyés öntettel leöntik. Ki fogom próbálni itthon fahéj nélkül. (Igen tudom Barbi, a Ttúró Rudival töltött palacsinta az igazi!!!:)

A kapucsínót tejhabbal hozták és finom volt!

Értékelés: 6 pont

ÉM-23

Lentiben töltöttünk pár napot egy beszállítói audit miatt és kedves kollégánk ajánlotta a Hubertus Fogadót, a webén sokkal szebb képek találhatóak, mint amit én csináltam, de sajnos csak a telefonom volt kéznél.
A Fogadó panzióként is működök, ahol elég sok külföldi vendég lakik.

Az étterembe egy hét alatt többször is voltam, általában 14 óra után érkeztünk és teljesen üres volt.

A teraszról a kilátás nagyon kellemes és pihentető.
Az étlapon elég sok étel szerepel, bár a vegetáriánusok nem bővelkednek a választásban. A szokásos rántott sajt, rántott gomba, rántott zöldségek, stb.

A levesek amit ettünk semmi extrát nem hoztak, általános ízvilág, minimális méret.

A főétel viszont bőséges volt. Egy alkalommal pulykamellet ettem, kövön sütve, salátával. A pulykamellet sajnos nyakonöntötték kakukkfűvel, ami elég dominánssá vált.

Máskor aszaltszilvás csirkemellet ettem, ami viszont finom volt. Nem volt túl fűszerezve, nem volt volt túl sütve, hanem teljesen korrektül volt ízesítve. Az adag is megfelelő volt.

Desszertnek túró felfújtat ettünk, ami nem hagyott bennem maradandó élményt. Kollégám szerint a somlói is az átlagnál alacsonyabb teljesítményt mutatott.

Végül a kávé. Vagyis a kávéból készült kapucsínó.

A kávéról alkotott véleményem az utolsó pár hétben megváltozott. Addig mindenhol megittam a kapucsínót, bárhogyan készítették. De eljött az idő, hogy kaptam a férjemtől egy nespresso kávéfőzőt. Aki egyszer megkóstolja, sajnos elbukik és feltétlen híve lesz, én így jártam. Úgyhogy az a kapucsínó amit itt ittam, lehet fél évvel ezelőtt még ízlett volna, most sajnos katasztrófa volt. Bár azt eddig sem értettem, hogy ha kapucsínót kérek, miért gondolják azt, hogy elég a kávéra tejszínhabot fújni? És miért nem TEJHAB-ot? Szerintem egy étteremben ez a minimum, hogy a kapucsínót tejhabbal készítsék.

Értékelés: 4 pont