2010. december 31., péntek

ÉM-57

kép:innen

A két ünnep közötti időt pihenéssel töltöttük, elhagytuk a lakást, családot…

Mivel a gps mindig más úton vitt vissza a kis hotelbe, ezért bele-bele botlottunk egy-egy étterembe. Így alakult, hogy Kőszegre menet Cákon megálltunk a Csikós Csárdánál.

A nemdohányzó téliesített teraszon ültünk le és forró teát rendeltünk, hogy már addig is melegedjünk míg megérkezik a leves. Természetesen csontlevest rendeltem cérnametélttel, melyet csészébe hoztak 200,- forintért. Semmi extrát nem tudok róla írni, csontleves cérnametélttel, meg lehetett enni. Norbi vasi pecsenyét rendelt én pedig Holsteint vegyes körettel. Nagyon gyorsan kihozták, de sajnos a vasi pecsenye itt fokhagymás sült hús sertésmájas pörkölttel, én ugyanazt kaptam csak máj helyet a tükörtojás csücsült a húsomon. Vagy nem voltunk éhesek, vagy erős volt az illat, de nem nagyon fogyasztottunk, vagy csak nem tetszett a májas trugyi.

Eközben befutott egy sí csapat, úgyhogy a pincérünk örökre eltűnt. Végül szóltunk, hogy csomagolják a maradékot és kérjük a számlát, újabb 30 perc és mindez megérkezett.

Összesen 3600,- forintot fizettünk, de a vacsora ennyit is ért.

Szóval extrára vagy különlegességre nem lehet számítani, annak aki egy jó bőségeset szeretne enni, olcsón, nyugodtan betérhet a Csárdába.

Értékelés: 4 pont

2010. december 19., vasárnap

Karácsonyi mézes

Azt hiszem megérkezett a hóeséssel a karácsonyi hangulatom is. Évek óta nem sütöttem mézest, de ma reggel arra ébredtem, hogy mézes receptet kell keresnem a neten. Olyat ami puha, ha kivesszük a tepsiből és másnapra, harmadnapra sem keményedik meg. A receptet író szerint ez a süti ilyen. A mai tapasztalatunk, hogy még puha. A recept előnye, hogy nem nagy adag, tehát nem 1 kg lisztből készül, úgyhogy nem kell egész délelőtt sütögetni. Nekem három tepsivel lett, persze azért, mert csináltam fenyőfát, csizmát és kesztyűt, (IKEA kiszúró), amik igen nagyok.

2010. december 6., hétfő

Rákóczi túrós

Ezt még az olasz hétvégén sütöttem, úgy látszik nem volt elég a szombati sütögetés, még vasárnap is kényszert éreztem.
A meglepő ezzel a sütivel kapcsolatban, hogy pofon egyszerű, viszont az enyém lapos habos lett, vastag túróval, amit a képen nem nagyon lehet látni.
Figyelmeztetés, hogy melegen senki ne fogyassza, mert irtózatosan édes, másnap viszont teljesen finom. Mindenesetre legközelebb a cukor mennyiségét 10-10 dkg-mal fogom csökkenteni. Nekem a 2dl tejföl soknak bizonyult és liszttel kellett megfelelő állagúvá gyúrnom a tésztát.
A receptet a Szalay Könyvek kiadásában megjelent A Nagyi sütije című könyvből vettem.
Hozzávalók.
30 dkg finomliszt,
25 dkg margarin,
1 evőkanál cukor,
2 dl tejföl,
1/2 csomag sütőpor,
3-4 evőkanál lekvár (én kb. 7 ek. kentem rá),
1 db tojás,
csip. só.

Töltelék:
1 kg tehéntúró, 30+20 dkg porcukor, 1 csomag mazsola (kihagytam), 1 cs. vaníliás cukor, 2 púpozott ek, gríz (én kb. 3,5 ekanállal tettem bele), 4 db tojás.

Elkészítés: a lisztben elmorzsolt margarinhoz adjuk a sütőport, a cukort, a sót, a tojás és annyi tejfölt, hogy jól kezelhető tésztát kapjunk. Természetesen az annyi tejföl alatt én az egészet értettem, ezért kellett liszteznem. Elnyújtjuk és kizsírozott tepsibe (megfelelő a sütőpapír is) tesszük. Vékonyan megkenjük baracklekvárral majd rásimítjuk a túrós tölteléket.
A töltelék: az áttört túrót alaposan összekeverjük 30 dkg porcukorral, vaníliás cukorral, grízzel és mazsolával és 4 tojás sárgájával. Ezt tesszük a tésztára és addig sütjük, amíg a teteje kissé megpirul. (nekem persze nem pirult meg... a túrós krém állagát figyeltem)
A 4 tojás fehérjét 20 dkg porcukorral kemény habbá verjük és a sült túrós tészta tetejére simítjuk. Visszatéve már csak szárítjuk.
Be kell vallani, hogy én tovább sütöttem, mert szakmámból adódóan nem adom meg a lehetőséget a tojásfehérjének, hogy legalább 3 percig ne legyen 90 fok felett a sütőben.

Szóval mindenkinek jó sütögetést!

Mikulás

A Télapó tojta... a nyulat. :)