Valahol, valamikor hallottunk erről az étteremről. Éhesek, fáradtak voltunk egy péntek esti sötét éjszaka, tudtuk hogy még kb. 3 óra út áll előttünk, ezért megálltunk, gondoltuk kipróbáljuk.Régi szocialista időkből visszamaradt épületben található a Paksi Halászcsárda, melynek cégérjén olvasható, hogy megújulva várja régi vendégeit.
Személy szerint én imádom a halat, tehát nagyon örültem az éttermi választásnak.
Belépve, óriási terembe jutottunk, ahol kedves pincérek navigáltak az üres asztalok mellett. Egy kedves tanuló fiú segített az étlapon eligazodni. (kicsit nazális volt a hangja, megállapítottam, iszonyatosan meg van fázva - ez negatív)
Az étlapon főleg - nevéhez hűen - halételek sorakoztak. Sajnos szinte minden fantázia nevű ételt végig kellett kérdeznem, mivel nem volt részletezve, hogy miből készítik.
Végül fogast ettem citromos öntettel. A férjem mogyorós bundás csirkemellet rendelt.
Az étel nagyon gyorsan elkészült és finom is volt, vagyis lett volna,
ha:
Az összképet viszont nagyon lerontotta, hogy beláttam a konyhába!! Javaslom az éttermeknek, hogy soha ne hagyják nyitva a konyha ajtót, mivel ronthatja a megítélést, amit a vendég bent lát.
Amit én láttam:
a szakács sapka nélkül szaladgált,
egy frissen érkezett vendéghölgy, úgy ahogy belépett az étterembe, beszaladt a konyhába, mindenkit végigölelt. (ami emberileg igazán kellemes, de konyha higiéniailag...),
a konyhalány is fejfedő nélkül végezte a munkáját,
ugyan ez a hölgy, az étel díszítése után megnyalta az ujjait,
megtöltötték a palacsintát, arrébb álltak és ugyanazzal a kézzel felvágták a nyers díszítő zöldségeket.
Most hirtelen más nem jut eszembe, de az ujj -nyalás elég durva volt.
Értékelés: 4 pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése