Búcsú

Mielőtt elkezdenétek olvasni a bejegyzést a teljesség kedvéért elmondom, hogy ez a búcsúztatás már több hete megtartottuk, de valahogy eddig nem volt lelkem feltenni a blogra. Telnek, múlnak az évek, az emberek jönnek-mennek az életünkben, vannak akik sokáig aktív részesei, vannak akik csak pár évig és vannak akik örökre.

A munkahelyen is így van ez, jönnek-mennek az emberek, ki nyugdíjba, ki más munkahelyre, ki szülni, ki meg csak kilép. De minden munkahelyen kialakulnak jó társaságok, mély barátságok, kiváló munkacsapatok. Így történt, hogy 10 év után el kellett köszönnünk egy kedves kolléganőtől, mert máshova ment dolgozni, más kihívást kapott az élettől.

Szóval villámcsapásként ért bennünket a bejelentés, hogy Réther Zsuzsa kolleginánk elhagyja cégünket és egy másik cégnél alakítja ki kis csapatát.

A búcsút a Zappa Caffe-ban tartottuk.

Ez az étterem a Mikszáth téren található és mivel belül teljes átépítés alatt áll, a téren kihelyezett asztaloknál lehet helyett foglalni. Eszter kolleginánk foglaltatott asztalokat és este hat körül elkezdett a csapat szállingózni. Szégyen szemre a meghívott érkezett leghamarabb – ezért elnézést- , de aztán mi is szépen lassan becsorogtunk.

Már többször elköszöntünk, személyesen, e-mailben, lélekben, de ezen az estén mégis sok-sok könny hullott és most éreztük, hogy új fejezetet kezdünk írni a MŰVI igazgatóságon.

Átadtuk az ajándékot – fekete Thomas Saboo karkötő óriás C betűvel – mindenki koccintott és megkezdődhetett a nyugalmasabb és kellemesebb társalgás.

Szia Zsuzsa, sok sikert!, jó munkát!, sok-sok örömet!