Amikor eljön a november, fúj egy picit a szél, csípőssé válik a levegő, meglátszik a lehelet, minden városban, minden országban megnyílnak a karácsonyi vásárok. Igazán szeretem a hangulatukat, a nyüzsgést, csak egy dolog tántorít el egy-egy ilyen vásárban az a hosszabb időzést a FAHÉJ. Sajnos már az illata is öklendezésre kényszerít. Ettől függetlenül, minden évben meglátogatjuk a bécsi karácsonyi vásárt, de a budapestire valahogy soha nem jutottunk el. Ezt lehet hanyagságnak is nevezni, de nem éreztem iszonytató kényszert, hogy megnézzem.
Pénteken láttam a híradóban, hogy megnyitott és mivel szombaton volt időnk, gyors döntés után kocsiba ültünk, hogy kimenjünk a Vörösmarty térre.
Mindenkinek figyelmébe ajánlom a villamost és a metrót, mert kocsival lehetetlen megközelíteni, a fél város fel van bontva, lezárva a parkolóhelyek 70% kerítésekkel elbarikádozva. Pontosan 32 percig keringtünk, míg találtunk egy helyet.
Ezután belevetettük magunkat a forgatagba, sok-sok árus kínálja kézműves portékáját, lehet érdekességeket is találni, de a szokásos cserép, porcelán tárgyak, gyertyák, füzérek, csokoládék, borok, pálinkák, szőrmék, bőráruk, stb. megtalálható.
Ami nagyon tetszett, hogy Bécsben a magyar turizmus miatt, szinte csak magyar szót lehet hallani és mindenhol magyarok isszák a Glühweint, hangos szóval kísérve, míg itt szinte alig lehetett magyarokkal találkozni. Sok volt a német, angol, kínai, francia, holland, török turista.
Sajnos itthon nincs Kinderpunch, csak valami ihatatlan utánzat, nincs debreziner, viszont annál több meleg és finom étel lehet fogyasztani. Határ a gyomor telítettsége és a pénztárca. Akinek van kedve és energiája a kígyózó sorba beállni, Királyi Kürtöskalácsot is ehet. Bár tapasztalatom szerint az egyik legfinomabb és legnagyobb kalács, amit ők csinálnak, az ár-értékarány megfelelő.
Lehetet kapni tökipompost is, de valahogy kevesen vették, mindenki a sült kolbászok, sült csülkök sorba állt.
Jó volt látni, hogy az emberek bögrékkel – idén is van 500,- Ft/db – álldogálnak, járkálnak és iszogatva beszélgetnek.
Persze hiányzott a csípős hideg, hiszen az már igazán karácsony lenne. J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése