2011. január 30., vasárnap

Starbucks itthon


Egy szép vasárnapi napon – no nem olyanon, mint a mai, esős, ködös – elindultunk megkeresni a Király utcában egy üzletet, ami szerintünk bezárt kb. egy éve, de a neten többen állították, hogy újranyílt. Persze nem nyitott újra… Így aztán a Starbucks -ba kötöttünk ki.

Hónapok óta lázban égek, hogy Magyarországon végre Starbucks nyílik, az első a West End-ben, a második a Mamutban, a harmadik a Király utcában és tudom még fognak nyílni. Mindenáron el akartam menni a nyitás után, aztán az élet másfelé terelt, úgyhogy nem sikerült.

Vasárnap délelőtt a kávézó tömve volt, főleg turistákkal, pozitív, hogy az eladó beszél angolul. A pultos lány nagyon kedvesen elmagyarázta, hogy melyik méret mit jelent, mibe milyen öntetet kérhetünk, ettől függetlenül nehezen tudtam választani, mivel kávét nem szerettem volna inni, azt meg pontosan nem is tudtam, hogy forró csokit szeretnék-e.

Végül a forró csoki mellett szavaztam, menta öntettel. Látom, most mindenkit kirázott a hideg, de ízvilágra tessék az After eight-re gondolni. Norbi mogyorós csokit választott, csoki tortával, minta túl sok lenne a csoki nem?

A csokit, másnak a kávét egy „futószalag” fiú készítette, aki mindent megkérdezett még egyszer és ajánlotta a tejszínhabot, fahéjat, csoki szóratot. A papírpoharakra a rendelés felvevő lány ráírta a nevünket, bejelölgette a kívánságainkat, úgyhogy nekem már túl sok kérdés hangozott el.

Helyet csak a galériába találtunk, de az emberek folyamatosan jöttek, jöttek. Ha valaki éhes, tud még a sütiken kívül szendvicset is enni, teát, ásványvizet inni. Egyszer valahol olvastam, hogy a szendvicseket a Páholyszendvics szállítja ezekbe az üzletekbe.

Az árakról annyit, hogy nem tartozik a legolcsóbb kávézók közzé, 600,- forint alatt nem nagyon lehet semmit kapni, egy-egy normál méretű sütemény 700,- forint körül mozog. Amit mi kóstoltunk, arról nem zengenék ódákat, nem volt rossz, de szuper sem.


Nincsenek megjegyzések: