2011. március 27., vasárnap

Medvehagymás pogácsa

Kép: innen

Ma nem egyedül mentem a piacra, ami azt eredményezte, hogy volt bátorságom megvenni – kisebb unszolásra – egy csokor medvehagymát. Már rengeteget olvastam róla, tavasszal szinte minden gasztrobloger ír róla egy ódát és egy receptet. Emiatt, már tavaly is ki akartam próbálni, de igazából nem kerestem, nem kutattam utána úgyhogy nemis vettem. Idén még nem olvastam a blogokon róla, eszembe sem jutott, viszont reggel a piacon több árusnál is ott fonnyadoztak. Többször végig mentünk a sorok között, hogy el tudjam dönteni, veszek-e és honnan. Sajnos fogalmam sincs, mi a jó medvehagyma ismérve, úgyhogy ár alapján döntöttem. A legolcsóbbat megvettem, 250,- Ft/csokor.

Több helyen olvastam, hogy milyen szuper az illata, a fokhagymára emlékeztető, mi szagolgattuk, de semmit nem éreztük. Kezdtem kételkedni, hogy vajon jól döntöttem, hogy megvásároltam. Délelőtt elkezdtem utána olvasni, hogy mire való, sokan zöldfűszerként használják, vadon is terem, nyersen is finom és krémlevesként is. Hogy jó a magas vérnyomásra, emésztés elősegítő, de szorulás ellen is jó ?!?! Ez érdekes, hol így, hol úgy?, enyhíti a fejfájást, tisztítja a vesét. Szóval igen sokrétű növény.

Aztán olvastam, hogy könnyen össze lehet téveszteni a gyöngyvirág és az őszi kikerics levelével, ekkor persze elfogott a pánik és képeket kerestem ezen növényekről is, hogy összehasonlítsam a hűtőben tárolt példányokkal. Végeredmény, igen ez medvehagyma, úgyhogy jöhet a recept keresés.

Medvehagymás pogácsa, ez volt az első gondolatom, ezerféle recept található a világhálón, úgyhogy Limaránál maradtam, mivel őt megbízhatónak találom receptügyileg. A recept itt olvasható.

A medvehagyma illatát igazán akkor ismertem meg, mikor aprítottam, tényleg valami máshoz nem hasonlítható, édeskés, hagymás, fokhagymás illat lepte el az egész konyhát, ami a sütés során erősödött.

A pogácsa is medvehagymás ízt kapott, ami érdekessé tette, nem mondhatnám hogy isteni, vagy szuper, de nem rossz. Vagyis szokatlan, érdekes új íz világot ismerhettem meg. Fél adagot készítettem a tésztából , de így is rengeteg lett, úgyhogy vittem a szomszédba, hogy ők is megismerhessék ezt a számomra idegen növénykét.


1 megjegyzés:

Labidiga írta...

Jól tetted, hogy megvetted! :-)
Mi tavaly óta szinte függők lettünk, már nagyon vártam, hogy előbújjanak.:-)
Szerencsére a lányok is nagyon szeretik.
Ha apróra összevágod és natúr vajkrémbe teszed, elfelejtheted a felvágottat és a szalámit...:-)