Kutyalélek

Hétvégét a család Brandy-vel töltötte. Többször eszembe jutott Farley Mowat: Ilyen kutya nincs is című regénye, ahogy családunk legfiatalabb tagjával voltam. Mert hogy Brandy már most külön egyéniség, kis gombszemeivel kíváncsian néz a világba. Továbbá teljes mértékben összehozza a családot, hétvégén legalább egy alkalommal valaki megjelenik anyunál, hogy megvitassák a kutya fejlődését, okítását, hogylétét.

Több alkalommal bebizonyította, hogy ő már egy bátor kutya a maga 15 centis magasságával, sikerült megtámadnia a játék egerét, nyusziját, akik természetesen megadták magukat. Hősiesen küzdött a felmosó ronggyal és a seprűvel, üveggolyónyi zöld almával és több papuccsal. Sajnálatos módon a lábtörlő legyőzte, azzal a technikával, hogy amikor támadás céljából ráugrott, az gaz módon visszapöndörödött.

A szomszéd bácsi is még túl hangosan szól hozzá, ilyenkor biztonságos fedezékbe vonul egy láb közelébe.

Brandy-t hétvégén bemutattuk a kutyakozmetikusnak, aki egy picit megnyírta az arcát és lábait, úgyhogy kezd uszkár formát ölteni.

A hét elején bemutatta színészi képességeit is anyunak, aki mivel mindenkiért és mindenért aggódik, be is dölt a mutatványnak.

Hétfőn eljött a nagy nap, hogy megkapja a következő oltását, anyukám hóna alá kapta kutyusát, hiszen az állatorvos oly messze van, meg van talán 500 méter is. Brandy teljesen boldogan és érdeklődve szemlélte a világot és örömmel nyugtázta, hogy végre a fekete kapukon túl is vannak fák, madarak, más emberek.

Az injekciót megkapta, hangja sem volt, a gazdi boldogan hazasétált vele, megnyugodva az első nagy út sikeresen teljesítve volt. Az ajtóban Brandy feltekintett anyura és szívet tépően elkezdett sírni. Mi is játszódik le egy kutya gazdi fejében ilyenkor? Jaj mi történhetett? Rossz helyre kapta a szurit? Rossz injekciót kapott? Fájdalmai vannak?

A gyermekkutya sem szép szóra, sem simogatásra nem nyugodott meg, plüss játékai felvonultatására sem reagált, picit abbahagyta a sírást, mikor finom falatok kerültek tájába, de csak percekre hallgatott el.

Aggódó szülőként anyu végigtelefonálta a családot, vajon mi lehet a kutyával? Persze több száz kilométer távolságból nehéz diagnosztizálni a problémát. A család telefonos kupaktanácsot hozott létre és a legközelebb dolgozó és egyetlen unokát elküldte, hogy szemrevételezze a problémát.

Unoka megérkezett, kutya sírt, nagymama aggódott. Gyors simogatás, tapogatás után azonnali diagnózis született. – Mama, Brandy színésznek készül és éppen sajnáltatja magát, ne foglalkozzunk vele, ne is nézzünk rá.

Ahogy leültek és a kutyusra sem néztek, Brandy rájuk sandított, közelebb ment és ott folytatta a sírást. Gazda és unokája egymást erősítve rá sem hederített. Erre ő, felcsapta farkincáját, elhallgatva besétált az asztal alá és hátat fordított nekik. A konyha levegőjét pedig átjárta a duzzogás szele.

Brandy "óriás" nyuszija, akit hősként támad meg naponta többször is.